World Assdciation of Kickboxing Organizations karate sárkány sárkány karate Magyar Kick-box Szak Szövetség
 
 
fej
Kezdőlap
Tőrténelem
Rólunk
Hírek
Versenynaptárak
Vendégkönyv
Képek
Videók
Elérhetőségek
Linkek
Letőltések
Támogatók
Támogatók
fej
 
 

HEGYESI KICK-BOX SPORT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

Bevezető rész

A Hegyesi Kick-box Sport Egyesület Taggyűlése a mai napon módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve az alábbi tartalommal fogadják el a sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát:.

I. fejezet

Az egyesület adatai

1. §.

(1) Az egyesület neve: HEGYESI KICK-BOX SPORT EGYESÜLET
     (továbbiakban: egyesület)
     Rövidített neve: Hegyesi KBSE
(2) Az egyesület formája: sportegyesület
(3) Székhelye:5525 (irányítószám) Füzesgyarmat (város) Béke (utca) 6. (hsz.)
(4) Színe: fekete - piros
(5) Elődszervezet alapítási éve: 1982.
(6) Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy
     Közhasznú minősítési fokozat: közhasznú.
     Az Egyesület önálló jogi személy és közhasznú szervezet képviseletére az elnök vagy a titkár
     önállóan jogosultak.
(7) Bélyegzője: körben felül felirat: Hegyesi Kick-box Sport Egyesület, alul felirat Füzesgyarmat,
     középen egy sárkány és alatta a bélyegző száma.

Kerek bélyegző

2. §.

Az egyesület célja, alaptevékenysége:

  1. Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.[Stv. 16.§ (1)bek.]
  2. A sportegyesület célja a rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés, versenyzés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi élet és az öntevékenység kibontakoztatása, tagjai testkultúrájának magasabb színvonalra történő emelése. Programokat szervez a tagjainak és azok családtagjainak, részükre sporteszközöket is rendelkezésükre bocsát.
  3. A sportegyesület tevékenységet folytat az egészségmegőrzés, a lakossági sport és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén. Az egyesület az alábbi cél szerinti tevékenységeket végzi:
  4. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
  5. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  6. kulturális tevékenység,
  7. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
  8. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
  9. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
  10. Céljainak megvalósítása érdekében együttműködik a működési területének állami, társadalmi szerveivel, más hasonló jellegű sportegyesületekkel, szövetségekkel illetve azokkal a természetes személyekkel, akik célja elérésében segítséget nyújtanak. Tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet lát el. E célokat az egyesület nyereség- és vagyonszerzési cél nélküli tevékenység keretében valósítja meg.
  11. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
  12. A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. [Stv. 2.§(1)bek.]
  13. Az egyesület, működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

3.§.

  1. Az egyesületi célok megvalósítása érdekében szakosztályok hozhatók létre.
  2. A szakosztályokat amennyiben a szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak az elnökség javaslatára, a Taggyűlés hozza létre.
  3. A szakosztályok élén szakosztályvezető áll.

A szakosztályvezetőt az elnökség bízza meg.

  1. A szakosztályok feladata az adott sportágban az egyesületi célok minél magasabb szinten történő megvalósítása.
  2. A szakosztályok működéséhez szükséges anyagi támogatást az éves költségvetésben kell biztosítani, ami nem vonható el.
  3. A szakosztályok szakmai feladataikat önállóan látják el. Tevékenységük felett az elnökség gyakorol felügyeletet.
  4. Jelenleg az alábbi szakosztályok működnek:

Nincs

II. fejezet

Az egyesület tagsága
4.§.

  1. Az egyesület legkisebb taglétszáma: 10 fő
  2. Az egyesület tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
  3. magyar állampolgár,
  4. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
  5. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Az egyesület tagja lehet továbbá a Magyarországon honos jogi személy és jogi személyisséggel nem rendelkező szervezet. Aki az egyesület célkitűzéseit és Alapszabályát elfogadta.
Kiskorú jelentkezőnek a felvételi kérelméhez csatolnia kell a szülői beleegyező nyilatkozatot.

  1. Az egyesületi tagság formái:
  2. rendes tagság,
  3. tiszteletbeli tagság,
  4. pártoló tagság.
  5. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a személy, aki a sport területén az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
  6. Tiszteletbeli tag felvételéről a Taggyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
  7. Tiszteletbeli tagok mentesülnek a tagdíj megfizetése alól.
  8. Az egyesület pártoló tagja lehet az a személy, aki aktívan nem látogatja az egyesület által szervezett edzéseket, de az egyesület alapszabályát elfogadja, és azt magára kötelezőnek tekinti, az egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
  9. Továbbiakban pártoló tagok megítélése és jogviszonya mindenben megegyezik a rendes tagsággal.
  10. Az egyesület ügyvezető szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
  11. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  12. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
  13. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  14. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  15. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  16. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

5.§.

  1. A tagfelvétel jelentkezés alapján történik. A belépés iránti kérelmet az egyesület elnökéhez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy a belépni kívánó az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri.
  2. A tagfelvételről az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
  3. Ha az elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, a jelentkező kérelmére a felvételt a legközelebbi Taggyűlés elé terjeszti.

A Taggyűlés a tagfelvétel kérdésében egyszerű szótöbbséggel véglegesen dönt.


6.§.

  1. Megszűnik a tagsági viszony:
  2. Kilépéssel, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni,
  3. Tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
  4. Ha a tag tagsági díját írásbeli felszólítás ellenére az írásbeli felszólítás átvételétől számított 15 napon belül sem fizeti ki és ezért az elnökség a tagok sorából törli,
  5. Kizárással, (Alapszabály III. fejezet. 12§. alapján)
  6. Egyesület megszűnésével.
  7. A tag jogai:
  8. Részt vehetnek az egyesület Taggyűlésén
  9. Tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Taggyűlésen. Minden tagnak egy szavazati joga van.
  10. Részt vehet az egyesület vezető szerveinek megválasztásában és azokra megválasztható / Alapszabály II. fejezet.4§. (9) bekezdése / szerint, kivéve a pártoló és a tiszteletbeli tag, aki az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
  11. Részt vehet az egyesület rendezvényein, előadásokon, klubnapokon stb.
  12. Jogosultak részt venni az egyesület rendezvényein
  13. Igénybe vehetik az egyesület által nyújtott kedvezményeket,
  14. A testületi szerv vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
  15. A tag kötelezettségei:
  16. Az Alapszabály rendelkezéseit betartani, az egyesület szervei által hozott határozatot végrehajtani.
  17. Kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását
  18. Kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 1 napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
  19. Az egyesület szervezeti életében részt venni.
  20. Az egyesület vagyona felett őrködni.
  21. Egyesületi taghoz méltó magatartást tanúsítani.
  22. Sportrendezvényeken példamutató, sportszerű magatartást tanúsítani, és másokat erre rábírni
  23. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

III. fejezet

Az egyesület szervezete
7.§.

  1. Az egyesület szervei:
  2. Taggyűlés
  3. Elnökség
  4. Ellenőrző bizottság
  5. Fegyelmi bizottság
  6. Szakosztályok

8.§.
A Taggyűlés

  1. A Taggyűlés a tagok összessége, az egyesület döntéshozó szerve.
  2. A Taggyűlés rendes és rendkívüli lehet. A titkár a Taggyűlést évente legalább egy alkalommal köteles összehívni, amelyen meg kell tárgyalni éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. [Stv. 17.§ (1) bek. a) pont] A Taggyűlés zavartalan lebonyolításáról az elnök, akadályoztatása esetén a titkár gondoskodik.
  3. A titkár a Taggyűlés időpontjáról – napirend megjelölésével – legalább 8 nappal megelőzően meghívóval köteles a tagokat értesíteni. A Taggyűlés nyilvános, de indokolt esetben az elnök zárt ülést rendelhet el, szavazati és javaslattételi jogot csak tag gyakorolhat.
  4. A titkár köteles a rendkívüli Taggyűlést 15 napon belül összehívni akkor is,
  5. ha azt az ok és cél megjelölésével a tagok egyharmada írásban kéri,
  6. az Ellenőrző bizottság azt indítványozza.
  7. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  8. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  9. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
  10. A Taggyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Taggyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Taggyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Taggyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Taggyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl.
  11. A szavazás általában nyílt, a határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szünet elrendelését követően újratárgyalásra javasolja a döntést. A Taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy,
  12. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  13. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt;

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

  1. személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  7. Választások esetén a szavazás titkos, megválasztottnak az tekinthető, aki a szavazatok több mint a felét megkapja.
  8. A Taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:
  9.  a Taggyűlés időpontját,
  10.  az elhangzottak lényegét,
  11.  a javaslatokat, a hozott határozatokat, azok hatályát,
  12.  illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A jegyzőkönyvet a Taggyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a Taggyűlés elején megválasztott tag hitelesíti. A határozatokról az érintetteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.

  1. Minősített többség szükséges
  2. az Alapszabály elfogadásához, módosításához jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel,
  3. más egyesülettel való egyesüléshez jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel,
  4. az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel,

hozott határozata szükséges.

  1. A Taggyűlés kizárólagos hatásköre:
  2. Az egyesület Alapszabályának megállapítása, módosítása.
  3. Az egyesület ügyvezető szerveinek 5 évre történő megválasztása.
  4. Határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni
  5. A tisztségviselők beszámoltatása.
  6. A tisztségviselők visszahívása, ha a feladatukat nem megfelelően látják el. A visszahívás minőségi többséggel történik. Javaslatot bárki tehet írásban, melyet az elnökség vizsgálati jegyzőkönyvével kell, a Taggyűlés elé terjeszti.
  7. A Ellenőrző bizottság elnökének és két tagjának 5 évre történő megválasztása.
  8. Az egyesület éves tervének és költségvetésének megállapítása és jóváhagyása.
  9. Elfogadja az ügyintéző szerv éves beszámolóját.(Évente egyszer megtárgyalja az egyesület pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.  [Stv. 17.§ (1) bek. a) pont]). Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a tárgyévet követő év 150. napjáig a Taggyűlés egyhangú döntése alapján történik,
  10. Az egyesületnek befektetési szabályzatot kell készíteni, ennek az elfogadása a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
  11. Az egyesület távlati tervének jóváhagyása.
  12. Meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét
  13. Tagfelvételi kérelem elbírálása, ha az elnökség a felvételi kérelmet elutasította.
  14. Fellebbezések elbírálása.
  15. Tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat
  16. Az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében
  17. fegyelmi szabályzat jóváhagyása
  18. Más civil szervezettel történő egyesülés jóváhagyása és szétválásának elhatározása
  19. Az egyesület megszűnése

9.§.
Az Elnökség

  1. A Taggyűlés elnökből, titkárból és 1 elnökségi tagból álló Elnökséget választ.
  2. Az Elnökség feladatai:
  3. ellátja az egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat,
  4. az egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Taggyűlés számára,
  5. az elnökség elkészíti az éves költségvetési beszámolót, azt jóváhagyás végett a Taggyűlés elé terjeszti.
  6. az elnökség gondoskodik a tagnyilvántartásról, a tagdíjak beszedéséről (Az éves tagdíjat az adott év február 1-ig kell befizetni.), az ügyvitel és számvitel megszervezéséről.
  7. tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon,
  8. befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén,
  9. fegyelmi bizottság megválasztása.
  10. a fegyelmi bizottság határozatában szereplő javaslatokat figyelembe véve dönt és határoz a szankciókról. Erről határozatot hoz és megküldi azt a fegyelmi eljárás alá vont tagnak. (Az Elnökség dönt első fokon, másodfokon az egyesület Taggyűlése jár el.)
  11. a tagnyilvántartásból törölteti az elnökség azokat a tagokat, akiknek a fegyelmi bizottság a határozatában büntetés e formáját javasolja. (Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az egyesület Taggyűlése jár el.)
  12. a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz,
  13. javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,
  14. az elnökség állapítja meg az elnökség tagjainak részletes feladatkörét.
  15. Az Elnökség a tevékenységéről a Taggyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Taggyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két Taggyűlés között tájékoztatja az egyesület tagjait.
  16. Új választást kell tartani:
  17. amennyiben az elnök mandátuma bármilyen oknál fogva megszűnik,/csak a megszűnt mandátumra/
  18. az elnökség létszáma bármilyen oknál fogva 3 fő alá csökken,/csak a megszűnt mandátumra/
  19. A Taggyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Taggyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.
  20. Az Elnökség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó, ügyintéző szerve, amely gondoskodik a Taggyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról.
  21. A Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy,
  22. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  23. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt;

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

  1. személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  7. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik, amelyet az elnök vezet. Az egyesület elnöke egyben az elnökség elnöke is, aki akadályoztatása esetén a titkár helyettesít.
  8. Az elnökség határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza (két tag jelenléte esetén kizárólag egyhangú döntést hozhat). Az Elnökség ülései nyilvánosak.
  9. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak többsége jelen van.
  10. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  11. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (személye) megállapítható.

10.§.
Az egyesület tisztségviselői

  1. Az egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök, a titkár, az ellenőrző bizottság tagjai. A tisztségviselőket a Taggyűlés választja.
  2. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont), e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Továbbá a vezető tisztségviselő felelőssége: A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

  1. Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól, illetve lemondásig tart. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre újra megválasztható. A titkár megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól, illetve lemondásig tart. A mandátum lejárta után a titkár e tisztségre újra megválasztható. Az elnökségi tag megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól, illetve lemondásig tart. A mandátum lejárta után az elnökségi tag e tisztségre újra megválasztható.
  2. Az egyesület törvényes képviselője az elnök vagy a titkár, képviseleti joguk önálló.
  3. Az elnök feladata az elnökség összehívása, a hozott határozatok végrehajtásának megszervezése, az ügyvitel és gazdálkodás ellenőrzése.
  4. Az egyesület elnöke az egyesület nevében szerződéseket köthet, meghatalmazást adhat az egyesület képviseletére.
  5. Az elnök feladatai:
  6. a Taggyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
  7. konferenciák és más rendezvények szervezése,
  8. a Taggyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
  9. az egyesület működésének irányítása,
  10. utalványozási jog gyakorlása a titkárral vagy bármelyik taggal együttesen, meghatározza az utalványozás rendjét,
  11. képviseli az egyesületet.
  12. A titkár feladatai:
  13. képviseli az egyesületet,
  14. az elnök konzultánsaként működik,
  15. az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Taggyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
  16. az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
  17. tájékoztatja a tagokat az egyesület munkájáról;
  18. a titkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

11.§.
Ellenőrző bizottság

  1. A Ellenőrző bizottság a Taggyűlés által választott és csak a Taggyűlésnek alárendelt szerv.
  2. A bizottság elnökét és két tagját 5 évre a Taggyűlés választja.
  3. Az egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
  4. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
  5. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
  6. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az egyesület Taggyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Taggyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Taggyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
  7. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
  8. Az Ellenőrző Bizottság elnöke köteles az Ellenőrző Bizottság által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Ellenőrző Bizottság döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (személye) megállapítható.
  9. A Ellenőrző bizottság észrevételeit, javaslatait az elnökség legközelebbi ülésén köteles megtárgyalni. Az elnökség ülésére a bizottság elnökét meg kell hívni.
  10. Az egyesület, éves bevétele az ötvenmillió forintot nem haladja meg, ezért a 2011. évi CLXXV. törvényben megjelölt felügyelő bizottság létrehozása nem szükséges.
  11. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja, illetve ha meghaladja az éves bevétel az ötvenmillió forintot.
  12. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
  13. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
  14. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

12.§.
Fegyelmi bizottság

  1. A tagok fegyelmi ügyeinek kivizsgálására, a fegyelmi eljárás lefolytatására az elnökség Fegyelmi bizottságot hozhat létre.
  2. A fegyelmi bizottság 3 tagú tanácsban jár el.
  3. A fegyelmi eljárás elrendelésére a Taggyűlés, vagy az elnökség jogosult.
  4. Az egyesületben esetlegesen keletkező fegyelmi ügyek kivizsgálására, elbírálására az elnökség háromtagú adhoc fegyelmi bizottságot hoz létre az eljárás kezdeményezésétől számított 8 napon belül, melynek élén a bizottság elnöke áll. Az elnököt a bizottság a tagjai közül saját maga választja meg, egyszerű szótöbbséggel. A fegyelmi bizottság tagjai az egyesületben tisztséget nem viselhetnek és az egyesülettel munkaviszonyban, nem állhatnak, a fegyelmi eljárás alá vont tag(ok)-al rokoni kapcsolat nem állhat fenn.
  5. Az eljárás megindítását követően a létrehozott fegyelmi bizottság a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az eljárás alá vont személyt az eljárás megindításáról, akinek 8 napon belül lehetőséget kell adni a bizonyítékai, vagy ellenkérelem előterjesztésére. A bizonyítási eljárás befejezését követő 15 napon belül a bizottság tárgyalást tart. A fegyelmi bizottság ülései zártak azon csak a – bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a fegyelmi eljárás alá vont tag(ok), és az esetleges tanúk, szakértők – vehetnek részt. Sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A fegyelmi bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
  6. A fegyelmi bizottság elnöke köteles a fegyelmi bizottság által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a fegyelmi bizottság döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (személye) megállapítható. A határozatokban a bizottság javaslatot tesz az elnökség részére a megfelelő büntetésről. (A javaslat nem kötelező érvényű az elnökségre.)
  7. A fegyelmi bizottságnak a büntetések javaslattételnél figyelni kell a fokozatosságra és az arányosságra. A legsúlyosabb büntetés a kizárás, abban az esetben lehetséges, ha az eljárás alá vont tag:
  8. a bíróság a közügyektől eltiltja,
  9. a tagsággal, vagy tisztséggel járó kötelezettségeinek nem tett eleget és ezért az egyesület, vagy más tagja joghátrányba került.

Egyéb büntetés lehet:

  1. tisztségtől való eltiltás,
  2. megrovás
  3. A fegyelmi bizottság észrevételeit, javaslatait az elnökség legközelebbi ülésén köteles megtárgyalni. Az elnökség ülésére a bizottság elnökét meg kell hívni.
  4. A fegyelmi eljárás alá vont tag(ok)nak joga van:
  5. Kifogással élhet a bizottság személyei ellen, ha a részéről felmerül a gyanú, hogy a bizottság illetve valamelyik személye nem lesz pártatlan a kivizsgálás folyamán és ezt indoklással, alá is tudja támasztani. Ezt a bizottságnak jegyzőkönyveznie kell, aki a helyszínen dönt a kifogás jogosságáról. Ha a kifogás megalapozott, a vizsgálatot 8 napra felfüggeszti és az elnökségtől kéri az új bizottság felállítását. Ha a kifogás nem megalapozott, folytatja a vizsgálatot.
  6. Jogi képviselő, vagy meghatalmazott útján is eljárhat.
  7. A fegyelmi bizottság döntései ellen I. fokon az egyesület elnökségéhez, II. fokon a Taggyűléshez írásban 15 napon belül fellebbezhet.

IV. fejezet

Az egyesület gazdálkodása
13.§.

  1. Az egyesület jogi személy, tartozásaiért vagyonával felel.
  2. Az egyesület önálló bankszámlával rendelkezik, amelyen valamennyi bevételt és kiadást át kell vezetni.
  3. Az egyesület lehetséges bevételi forrásai:
  4. a sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Stv. 17.§ (1) bek. b) pont]
  5. állami támogatás, vagy adomány,
  6. egyéb célszerinti tevékenység folytatásból származó bevétel,
  7. a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
  8. tagdíj,
  9. az egyesület által megszervezett edzések bevételei,
  10. egyéb más jogszabályokban meghatározott bevétel,
  11. vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
  12. Az egyesület költségei:
  13. az egyéb célszerinti tevékenység érdekében felmerült költségek
  14. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek
  15. egyéb költségek.
  16. Az egyesület vagyona:
  17. készpénz
  18. pénzre szóló követelés
  19. bankbetét
  20. értékpapír
  21. ingó és ingatlan vagyon
  22. vagyonértékű jog.
  23. Az egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.
  24. Az egyesület vagyona oszthatatlan.
  25. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
  26. Az egyesület tagjai annak tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  27. Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében a sporttevékenységgel össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységgel összefüggő kereskedelmi tevékenységet is folytathat/2004.évi I.trv.17§. (1) bekezdés b) pontja értelmében/, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége, ez csak kiegészítő tevékenység lehet. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt legfontosabb feladatainak elvégzésére fordítja.
  28. Az egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
  29. Az egyesület gazdálkodását a nonprofit szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabály rendelkezései szerint végzi.
  30. Az egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
  31. A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen Alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
  32. Az egyesület csak olyan pénzügyi forrást fogadhat el, amely az egyesület önállóságát és függetlenségét nem befolyásolja.
  33. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés a törvényes képviselettel azonos módon történik. / Alapszabály III. fejezet.10.§. (4) bekezdése /
  34. A bankszámával kapcsolatban minden esetben egy személy csak egyféleképpen rendelkezhet.

VI. fejezet

Záró rendelkezések
14.§.

  1. Az egyesület tisztségviselői: az elnök, a titkár, az elnökségi tag, az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai.
  2. Az egyesület tisztségviselői nem lehetnek közeli hozzátartozók. A hozzátartozók fogalmára a Ptk. Rendelkezései az irányadók.
  3. Az egyesület tisztségviselői, pénz és vagyonkezelői nem lehetnek közeli hozzátartozók.

15.§.

  1. Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az egyesület Alapszabályát megszegi, egyesületi taghoz nem méltó magatartást tanúsít, vagy az önként vállalt kötelezettségét nem teljesíti.
  2. A fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság folytatja le.

16.§.

  1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése
  2. a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  3. az arra jogosult szerv megszünteti vagy
  4. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határozták meg; vagy
  5. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

  1. Az egyesület jogutódlással történő megszűnése,

egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

  1. A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. [Stv. 17.§ (6) bek.]

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

  1. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17.§ (7) bek.]
  2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
  3. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

17.§.

  1. Az egyesület elnökségének és Taggyűlésének esetleges törvénysértő határozatát az egyesület bármely tagja a tudomására jutástól számított harminc napon belül a bíróság előtt határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet terjeszthet elő. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.  A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset, a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
  2. Az elnökség állásfoglalása az egyesület minden tagjára nézve kötelező.

18.§.

  1. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
  2. Az egyesület a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a Gyulai Törvényszéknek az Elnök a változás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet és a szükséges mellékleteket benyújtja.

ZÁRADÉK

Az egyesület a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt „Alapszabályát” a tagok, 2016. április 23. napján Füzesgyarmat Széchenyi utca 2.-alatt az Általános Iskola tornatermében tartott Taggyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.

Kelt: Füzesgyarmat, 2016. április 23.



vonal
Támogatóink:
Füzesgyarmat Polgármesteri Hivatal
Füzesgyarmati Kábeltelevízió

vonal

ALAPSZABÁLY
letölthető
PDF formátumban:
innen

vonal

Az aktuális versenyekről kiírás megtalálható a Hírekben.

A versenyekről és azokon való szerepléseinkről szintén a Hírekben olvashattok.

Emlékek képekben, menüpontban nézhetitek meg ezeken, a versenyeken készült képeket

Ha észrevételed vagy csak véleményed esetleg kérésed van hozzánk, akkor légy szíves és írd meg a
"Vendégkönyvbe"
Köszönjük!

vonal

 
   
    Webmester